A gyermekeik tananyagával kapcsolatos ismeretek hiánya az egyik leggyakoribb ok, amiért a szülők nem foglalkoznak többet a gyermekeik házi feladatával (Peña, 2000). További gyakori okok közé tartozik a nyelvezet nem értése, az időhiány, valamint az, hogy nem világos, hogyan tudnának segíteni. Amint azt több tanulmány is megállapította, az elkötelezettség hiánya nem egyenlő a szándék hiányával. Egy horvátországi roma szülők körében végzett vizsgálat megállapította, hogy a szülők kötelességüknek érezték, hogy segítsenek gyermekeiknek a házi feladatokban, jobban, mint a többségi lakosság körében (Pahič et. al. 2011). Ugyanez a tanulmány azonban megjegyezte, hogy bár a szülők azt állították, hogy legalább egy szülő van a házban, aki képes támogatni gyermekeiket a tanulásban, a horvát Központi Statisztikai Hivatal statisztikái szerint a romák 40 százaléka soha nem fejezte be az általános iskolát, és így potenciálisan nem rendelkeznek a gyermekeik tanulását támogatására alkalmas oktatással (Pahič et. al. 2011, 287. o.).   

Stratégia: 

Miután a szülők megismerték a házifeladat előnyeit, a gyermekeik tanulás iránti felelősségérzet ösztönzésének technikáit, a gyermekeik házifeladatainak elkészítésére irányuló stratégiákat, valamint a támogatásukhoz szükséges erőforrások felkutatásának módját, a szülők a tapasztalatok szerint elkötelezettebbek lettek gyermekeik házi feladatainak támogatásában (Chrispeels és Rivero 2001). Azok a szülők, akik jobban részt vesznek az iskolában, nagyobb valószínűséggel segítenek gyermekeiknek az otthoni házifeladatok elkészítésében is. A cigányok, romák és utazók (GR&T) oktatási eredményeinek javítását célzó stratégiák és megközelítések értékelése során az egyik bevált módszer az iskola hatókörének kiszélesítése volt „a családi tanulási lehetőségek, az IKT használata, a felnőttek írni-olvasni és számolni tanítása révén”, ami növelte a GR&T szülők iskolához való kötődését/kapcsolatát (Wilkin et al. 2009).    

Példa: 

A Csodaműhely egy szociális szolgáltató szervezet, amely Csobánka városában végzi komplex egyenlőtlenségcsökkentő munkáját. Munkájuk szerves részét képezi a „tanoda” iskola utáni és oktatási program. Tevékenységük során nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a helyi közösség tagjai, az iskolás gyermekek szülei aktívan részt vegyenek a szervezet munkájában és gyermekeik fejlesztésében. Mára több tanuló édesanyja is a szervezet munkatársa lett, 2021 elején pedig elindították a roma mediátor programjukat 8 helyi résztvevővel, akik aktívan képviselik a helyi közösség érdekeit, és „híd” szerepet töltenek be a közösség és a helyi közintézmények között. Az aktív részvétel lehetővé teszi, hogy különösen a diákok szülei támogassák gyermekeik tanulmányait, és jobban megértsék a közintézmények, például az iskolarendszer működését.